este hazafele, zenehallgatás közben egyszer csak elkezdett felém rohanni egy kiskutya ugatva. egy kis fehér rövid szőrű puli. ugatott és jött utánam. ha megfordultam rögtön megrémült és még jobban leugatott :). úgy jött, hol előttem, hol mögöttem mintha az én ebem lett volna. egészen hazáig kísért, közben kikezdett az utca többi lakójával is. mikor hazaértem be akart jönni velem a kapunk de a kutyák miatt nem engedtem be. aztán láttam, hogy elindul arra amerről jöttünk. bementem a házba és közben azon aggódtam, hogy vajon nem lesz-e baja. emberem megkérdezte, hogy miért nem vittem be és, hogy keressem meg. így elindultam a lábnyomát követve. legalább nem hiába esett a hó. az eb pontosan ugyan arra ment vissza, tehát ott kellett laknia valahol a közelben. bementem az utcába és az egyik háznál nyitva volt a kapu, ezért becsöngettem oda. nem a gazdia jött ki de megmondta, hogy Morzsa hol lakik. oda is becsöngettem de nem nagyon akartak ajtót nyitni....:S szerencsére a szembe szomszéd akkor ment ki havat lapátolni és őt is megkérdeztem, hogy kié a kutya. pontosan ugyan azt a választ kaptam. egy nénié a szomszédban. újra becsöngettünk és akkor már kijött. nagyon hálás volt, hogy visszavittem a kutyáját. mesélte, hogy folyton szökik de haza talál...:S az jó, hogy hazatalál de az, hogy szökik....
végülis a lelkem megnyugodott. :D jó befejezése volt ez az estének :D