Crohnos vagyok....
...ami abban nyilvánul meg, hogy a beleim és ezzel a gyomrom felmondja a szolgálatot. Jönnek az ínséges idők. Nincs habzsi-dőzsi. De van koplalás és van unalmas ehetetlen kaja. Nincs kávé de van tea citrom nélkül. Nincs süti de van almakompót. És gyógyszer. El kell kezdenem szedni a gyógyszereimet mert érzem baj lesz.
Éjszaka miközben a Laci a Rudit sétáltatta rámjött a fosás. Félálomban ültem a rötyin. Egyszer csak a vérnyomásom le és én ki a wc-ről a földre. Ember kérdezte bevigyen-e az ágyba. Nem. Köszi. Inkább egy tál kellene. Vissza a rötyire, kezemben a tál és alul fölül, minden kint. Nos ez csak egy kis történet az én kedves kis betegségemről és ből, és ez még mehet keményebben is.
Az utóbbi három hónapom maga volt a pokol és ez észrevehető rajtam. Ha nem ismered a világom nem is mondod meg, hogy baj van. Csak a közelemben élők látják a változást. Úgyhogy légyszi ne bosszants hülyeségekkel mert nem akarok kórházba jutni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése