Kedves Blogom! Kacsintó
599 azaz ötszázkilencvenkilenc látogatom volt már. Gyerünk ne hagyjátok abba. Olvassátok a jó kis írásaimat. Bár mostanában elhagy az ihlet. Azért próbálok valamit összehozni, hiszem mindig történik valami. Mondjuk az emésztésemről regényeket tudnék írni de arra valószínűleg nem kíváncsi senki. Azért vannak jobb sztorik is. Főleg viccesek, bár lehet csak nekem, meg az is számít hogy állítom be. Ma például a Csillával röhögtünk sokat. Mutattam neki a hasamat, hogy a műtéttel jól átrendezték. Ő pedig mindezt föntről nézegette. A vicc tárgya az volt, hogy vajon ha ezt kintről látta valaki vajon mit gondolhatott. Erre mesélt egy aranyos térdeplős sztorit. Nem ecsetelem miről szólt,de azért félre érteni sem érdemes.
Unalmamban a Grease-t nézem. Mekkora ez a film. Annyira vicces és szánalmas ahogy a pasik viselkednek. Danny Zuko a legviccesebb. Az a rész a kedvencem amikor megpróbál sportolni. A gatyája a nyakáig fel van húzva, és persze elmaradhatatlan a fésű a zsíros hajához. Szánalmas a viselkedése a haverok elött ahogy megjátsza magát. Sose értettem egy pasi miért kell, hogy hülyén viselkedjen. Úgy csinálnak mintha nekik nem lennének érzelmeik. nem merik felvállalni magukat. Tudom, hogy ezt a szerepet így írták meg de akkor is sajnos az életben is így van. Botrány! Nagy mosoly
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése