a múlt morzsái...

"Az együttérzés, ahogy a szeretet is, átváltoztató erő, amely többek között lehetővé teszi számunkra, hogy a látszat mögött felismerjük a valóságot. Ha valaki ordít, gyakran egy régi fájdalom húzódik meg a háttérben, az ítéletek mögött pedig gyakran régi sérelmek bújnak meg."
(Kurt Tepperwein)

 ez érdekes, hogy hogy kivetítjük a múltat a jelenre. nem tudjuk elengedni azt aki vagy ami bántott. nem tudunk átlépni rajta, pedig minden pillanatban ezt mondjuk a másiknak, "engedd el a múltat és szebb lesz a jövő". persze kurva könnyű ezt kijelenteni, de ha a múltunk úgy távozott, hogy elfelejtette közölni MIÉRT tette ezt az azért eléggé belénk ivódott, hogy nem tudjuk hol és mi romlott el az ő szemlélete szerint.  talán ideje lenne nyíltnak és őszintének lenni még akkor is ha fáj. meg kellene találni azt a középutat, hogy közöljük a tényeket a másikkal, úgy, hogy bár fájdalmas de felfogja és megértse, hogy valaminek vége...