Közeledünk, távolodunk, körforgásban párosodunk,lázadunk, hallgatunk, s közben
felettünk néma angyalok "siklórepülésben az állítják, hogy minden jól van,
ahogy van ", de ha nincs jól, ha nekünk több kell, mint a ma öröme és a holnap igazsága
Nincsenek távolságok, csupán bánat és közöny emelte falak, amelyek semmivé tűnnek, ha megjelenik a bizalom oldhatatlan ereje
ma még a tegnapok zsarnoksága időz lelkünk gyémántszín árján,
de ez nem lehet midig így, az utak ugyan ezerfelé futnak, de végül mind egyfelé tér, akiben az ősi hit fogan, akiben megjelent emberi mivoltának egyetlen, értelmezhetetlen, erejében fenséges érzete, a szerelem
egyfelé tér mind, akiben ilyen erő fogant, oda, ahol nincs már tagadás, harc, balsors, viszály, hanem egy mélységes-mélyben álmodott szó, béke és lüktetés, valami ősi, oldhatatlan vonzalom férfi és nő között, valami belső, jótékony láz,
amely engem, téged, minket, majd végül az időben és a térben végleg összezár
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése