Az, hogy valaki mennyire hiteles, mint ember, elsősorban attól függ,
hogy milyen mértékben képes felvállalni magát. Nem arra gondolok, hogy
teregessünk ki mindent...és bóklásszunk
nyakig a szennyesünkben..mert annak semmi értelme, de tudjunk nyíltan,
szemlesütés nélkül beszélni az életünkről, érzelmeinkről...ugyanis ehhez
az kellett, hogy önmagunkban már elintéztük, feldolgoztuk az átélt
eseményeket..tehát szembe mertünk nézni magunkkal, ehhez bátorság
kell...ettől lesz valaki szava hihető, megbízható... szerintem :)
(T.T.)
a hitelesség is egy folyamatos dolog. folyamatosan vannak az életünkben olyan dolgok amikkel szembe kell nézni. néha lejjebb csúszunk a tükörben mert bár szembe néztünk valamivel és megértettük az agyunk akkor is mond valamit amitől már nem úgy látjuk a dolgokat.és bár tisztában vagyunk azzal, hogy nem úgy van ahogy mi gondoljuk akkor is más dolgok kerülnek elő. ezért gondolom azt, hogy néha kicsit lejjebb csúszunk, mert lássuk be idővel rájövünk hogy az volt az igaz amikor egyenesen teljes valónkban álltunk a tükrünk előtt. persze ez nehéz, főleg ha olyan emberek vesznek körül akik támogatják a ferdített gondolatainkat. és ha hagyjuk, hogy megerősítsenek, akkor hiába nézünk tükörbe, egy idő után már csak az alján láthatjuk, talán a fejünket.... de még onnan is van felállási lehetőség....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése