facebook...

emberek mennyire gyengék. szánalom. kiírsz valamit magadból, poénnak szánod, de van aki magára veszi, elküld melegebb éghajlatra és a kisebbségi komplexusának köszönhetően töröl az ismerősei közül :D én nyeretem :D de ez a nem barátság szindróma, ugye?..... 

sajnálom, hogy valaki akinek összetört a szíve, így reagál. persze én is töröltem, tiltottam embereket mert felkúrták az agyam, de ők közelebb voltak valakihez akit szerettem, szerelmes voltam és ezért velük kapcsolatban minden bántott. azon kívül nem biztos, hogy bármit is tudniuk kell rólam. viszont ha valaki megbánt, ami lássuk be mostanában elég nehéz mert szarok rá mások beszólásaira és véleményre is, azt nem törlöm, maximum átnézek rajta. mit foglalkozzak azzal, hogy ő nem úgy gondolkodik mint én. de nem veszem támadásnak, pontosabban annak veszem, csak leszarom. nem érdekel, hogy elítél, mert abortuszom volt, nem érdekel, hogy elítél mert szerelmes lettem egy pasiba akinek "családja" van. élem az életem, hol csendben hol pedig hangosan,  pont úgy ahogy jön :) nem másoknak élek. ha már az anyám a világra szart, bár nem tudom minek, akkor csináljam azt amihez kedvem van. még ha ez nem sok mindenkinek tetszik..